Én is meglepődök mindig, amikor a last.fm-es profilomat megnézem, és már hónapok óta a Hot Chip vezet. Mondjuk amennyi anyaguk van, nem nehéz, rengeteg kislemez (Sanfrandisco, Mexico, stb) három album (Coming On Strong, The Warning, Made In The Dark) és egy csomó remix, és mind egyenletes színvonalon, igaz, korábban még kicsit neccesebb minőségben. De ha a Coming On Strong volt a pofátlan kezdés, a Warning a kísérletezés, akkor a Made In The Dark a kiteljesedés anyaga, amikor minden egyes zenész végre felszabadult és úgy tekergették a potmétereiket meg ütötték a hülye ütőshangszereiket, hogy nem azt akarják már, hogy a elektronikus poptérkép minden egyes szegletét lefedjék, hanem valami olyat hozzanak össze, ami felszabadult és szívből jön.
És tényleg, a harmadik albumuk ugyan kevesebb csintalanságot és kevesebb igazi slágert termett (azért a Ready For The Floor rendesen üt-vág), de olyan kiteljesedett dalokat is képesek voltak írni, mint a címadó ballada, az ütődött Shake A Fist, a vicces Wrestlers és a Talking Heads afro-popját a saját elektróőrületükkel házasító Hold On, ami olyan, mintha a Vampire Weekend nem a lottyadt amerikai indie kultúrán nevelkedett volna, hanem a nyolcvanas évek manchesteri rave-jein.
