Nem tagadhatom, hogy minden szart megzabálok, amit a DFA Records kiad. A legelső szám, amitől teljesen odavoltam, még az LCD Soundsystem Beat Connectionje volt. Hallgattam egymás után, tízszer, százszor, aztán szép lassan megszerettem az LCD SS első lemezét, és utána kezdtem, mint ágak a fán, nyújtózkodni más felé, hallgatni a kiadó válogatásait (#1, #2), és elviselni olyan zenéket mint a Black Dice, a Juan Maclean vagy a Pixeltan. Azóta teljesen DFA-buzi lettem.


Egy ideig a DFA megvolt a maga kis burkában, és inkább elengedett együtteseket, minthogy újakat vegyen fel (szevasz, The Rapture!), de hálistennek tavaly megtörték a trendet, kiadtak egy rakat, egytől egyig zseniális EP-t (Still Going, Holy Ghost!, Hercules & Love Affair, Shit Robot) és albumot (az angol Prinzhorn Dance School debütje és az új-zélandi Shocking Pinks válogatása, az LCD SS-féle Sound Of Silverről, avagy 2007 legjobb albumáról nem is beszélve). Nemrég olvastam, hogy leszerződtették a hiperproduktív producer Maurice Fulton (Mu, Kathy Diamond) egyik újabb mellékprojektjét, a Syclopsot, aminek nagy esélye van, hogy egy másik Radarba berakjam, mert az is egészen elképesztő. Mondom, DFA-buzi vagyok. Lehet hipszternek is hívni, de én tényleg a zenéért szeretem őket, mert Budapesten nem hiszem hogy nagy hallgatótábora lenne, akiknek meg kellene felelnem hogy valakinek érezzem magam.

Az idei egyik legnagyobb durranásuk a Hercules & Love Affair azonos című lemeze lesz. A H&LAról nem sokat tudok, egy Andrew Butler nevű faszi áll a háttérben, de különösebben nem is érdekelnek a részletek. Az album viszont (hasonlóan az LCD SS második lemezéhez) nem sokáig porosodott a stúióban, kábé egy hónapja kiszivárgott. És beszarás mennyire jó. Tökéletesen elkapja azt az időszakot, amikor elindult hódítóútjára a detroiti és chicagói technó, és kezdte kiszorítani a diszkózenét a partikból, amikor már nem a Moroder-féle hangok uraltak, hanem a Roland-szintetizátorok és a zongorahangok. És ha még hozzátesszük, hogy Antony, az Antony And The Johnsons travi énekese vokálozik az album felén, hát akkor simán 2008 egyik legjobb lemezét kapjuk. Ja igen, és trombitálnak is benne. Tegnap ezt hallgattam otthon vacsora közben, hát a kenyérvajazás közben simán elkezdtük a seggünket rázni.


A H&LA-t nem akarom a kelleténél jobban megkárosítani. A szám amit feltöltöttem, egy ingyenes letöltés az EMI honlapjáról, és a már említett stílusváltásból inkább a diszkó felé esik. De ez is zseniális. Mint minden más amit ebben a posztban emlegettem! (A Hercules & Love Affair 2008. március 11-én jelenik meg Európában.)